2007. október 6., szombat

első nap

jelzem lopott nettel egy 6os karton ásványvizen ülve írok ezért rövidre fogom. elindultunk reggel a dóm felé, ami tényleg hatalmas, és a szokásos turistaforgatag veszi körül. sose értettem hogy miért kell váosnézéshez fulladásig beparfümözni magad. minden nemzet és minden fényképezőgépmárka képvieltette magát, én pedig elég hamar eluntam a fotógyártást, ezért a hátralevőkben csak és kizárólag hülye arcot vágó szobrokat örökítettem meg, ja meg egy tök durva lépcsőt is találtam. feltöltöm őket.

aha, nem sikerül. ja de.


van egy szobor a dómban szent bertalanól, akit élve megnyúztak és
bőrét neki kellett vinnie. a hátán lóg a szakálla meg az arca meg a körmei meg ilyenek. felmentünk a dóm tetejére és amikor körülnéztem eszembe jutott amit egyszer zsusza mondott milanoról aki itt volt erasmussal, hogy kár hogy nem valamilyen folyópartra épült, mert nem lehet igazodni semmihez. oké, van a dóm, a sforza palota meg a pályaudvarok, és kb ennyi. és hatalmas.


szóval a tetőn tényleg remek.

átmentünk a scalahoz, van egy fedett sétálóutca, a világ ledrágább utcáinak egyike, mindent azaz mindent paris hiltonnal hirdetnek kb olyan szöveggel hogy gyere, ismerj meg, ne vesztegesd az időt hordd a ruháimat.












bementem a sfoza palotában a touist infoba, hogy megkérdezzem, mennyi idő átsétálni onnan a santa maria della grazie templomba, ahol az utolsó vacsora van. a nap egyetlen mókás eseménye, hogy nem tudták hol van. nem a templomot, hanem az utolsó vacsorát. azaz három ember az információs irodában elkezdett telefonálgatni hogy hol van a freskó. megmondtuk nekik. aztán bólogattak hogy 10 perc gyalog, de nem emlékeztek az utca nevére amin végig kell sétálni hozzá. soksok zsipilen kell átmenni és bent lehetsz 15 óráig és nézheted. annyiszor láttam már, de meglepett, mekkora. sok kép volt a restaurálás előtti meg utáni állapotokról, szerintem hagyhatták volna ahogy volt, alig látszanak a ruharedők, meg a lábak.
nem is tudom, merre mentünk utána, maga a templom is szép, bramante, ó igen.
még megkérdeztük két pályaudvaron, hogy mennyibe kerül comóba eljutni, vagy luganoba, holnap elmegyünk. nem is jut semmi más eszembe, csak annyi, hogy az emberek szemtől szembe gyónnak a pappal? mármint ez legális meg van ilyen? vagy az személyes tanácsadás? mert mindegyik templomban ahol ma voltam ezt láttam. és fura.
meg arra is gondoltam, milyen jó annak akinek van hite, az kicsit otthonra talál bárhol. néztem az utcán az embereket, a legellenszenvesebbekről egyből eldöntöttem hogy ők lesznek az évfolyamtásaim, nem jó ez a nagy létbevetettség emberek.






1 megjegyzés:

Névtelen írta...

"rövidre fogom"