megint milano és egy elhanyagolt blog nademost nademost! van biciklim, ami remek, minden nap új útvonal van és olyasmiket fedeztem fel hogy az utcánkban ha tiszta az idő és elnézek jobbra látni az alpokat. lakás lányok minden a régi, a megszokott-de-jó, nicolo bárányhimlős ezért megjelent az ajtaján a "fertőző depressziós és szomorú úgyhogy menj el" felirat, martaval naponta idegtépő piacozás a program mert már ránézni sem bírok a tervünkre ami nincs is, megint lakásfelújítanak de most alattunk szokás szerint 7től fél 9ig reggelente, megint nincs hangom, itt volt piró és elmentünk comóba, vettem ruhaszárítót és serpenyőt, és ne ne ne ne felrakták a netre az előző féléves beszámolómat. megkérdeztem martat hogy tud-e fákat adni a látványtervhez azt mondta persze, és rárakott a pendrájvjára három mappányi pálmafát. mindig elfelejtem hogy olyan városból jönnek aminek van tengerpartja és döglött halakat szoktak enni.
2 megjegyzés:
kedves zsófi!
nem tudom emlékszel e még rám én vagyok a lány,akit tanítottál olaszra és aki bár próbálja szinten tartani magát kezd felejteni, mármint nem téged csak a nyelvet. szóval hiányzol. és megtaláltam a blogodat és most épszerk helyett végigolvasom és most még jobban hiányzol.
gyere haza!:)vagy valahogy megoldom én,hogy kiszökjek hozzád!
vigyázz magadra!
puszi dorka
Szia Zsófi,
Kati vagyok, és nemjó híreket hozok...
azt, h nem tudok menni utánad; írtam iwiw-en is, majd olvasd el, m részletesebb... és inkább ott van az indok is, hogy miért......
azért további jó kintlétet Neked, ésmajdegyszer megnézem Milánót én is......
Megjegyzés küldése